Tévedés. Mindenki tévedt már. Nem véletlen az a mondás, hogy tévedni emberi dolog. De időben rájövünk? Vajon sosem késő rájönni? Mi is az a tévedés, mit takar ez a szó. Nem szeretjük elismerni, ha tévedünk, én meg pláne nem. De van, hogy ’’muszáj” ahhoz, hogy a dolgok zökkenőmentesen menjenek tovább, vagy csak simán, menjenek. De a tévedés beismerésével egy adut adunk egy másik ember kezébe, tehát ha nem vigyázunk, hogy kinek ismerjük el, azzal könnyen nagyot hibázhatunk. Van mikor nem jó ötlet beismerni, hiába jöttünk rá, de ha szeretünk valakit, nem kéne megtisztelni azzal, hogy elismerjük?
A tévedés tényleg emberi dolog?
Ha én tévedek, ami szerintem nem sokszor fordul elő, de persze ez nem biztos, hogy így is van, azt ritkán ismerem el, pont e miatt a félelmeim miatt. De a bizalom és a tisztelet az, ami ilyenkor eldönti elismerjük-e, vagy néha csak kényszerhelyzet elé állítanak minket?
Abban biztos vagyok, hogy mindenki szereti azt hallani, hogy igazad volt. Egy mondat, de feldobja az embereket, és ezzel egyben elismertük, hogy nem nekünk volt igazunk, azaz tévedtünk, de elvontuk a figyelmet magunkról a másikra….
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.